Zöldnapsugár - Sosem vagy egyedül!

(Száraz) November eleji gondolatok Halottak napján.... Tovább »

Ki nem mondott szavak egy megkésett levélbe foglalva és búcsúzó egy kedves egykori baráttól.... Tovább »

Még kiskoromban kitaláltam, eldöntöttem és megálmodtam, hogy én anya leszek. De ember tervez, Isten végez. Így alakultak az elképzelések az évek során.... Tovább »

Hová is vezethet egy álmatlan éjszaka, egy okostelefon és egy agyament lány kombója? Hát ide!... Tovább »

A napokban a Facebook kitartóan emlékeztetett a legnehezebb szessziómra, így engedtem a nyomásnak és megosztom veletek is az emlékeket.... Tovább »

Hamvaimból kidugom csőröm hegyét s lassan újjászületek, mint a főnixmadár a Harry Potterben. Kicsit eltűntem, lazsáltam, rohangáltam, utaztam s kiütöttem magam. Most is éppen döcögök, kattog a vonat kereke alattam s ez már az utolsó fejezete az elmúlt napok történetének, melyben az idősíkok amolyan DoctorWhosan egymásba zuhantak. Na de hogyan is kerültem én ide? Szülinapozás, ügyintézés és az állandó menekülési vágy ezúttal Brassóba sodort. A városba, ahol felnőttem. Ahol a második életünk történt.... Tovább »

Az ünnepek sosem voltak az erősségem. A karácsony meg különösen nem. De az idei váratlan fordulatokat hozott számomra.... Tovább »

A mai nap annyi sok szempontból különleges. Régi álom számomra egy blog, melyet én írok, rólam szól, én szólalok meg benne. Dédelgetem régóta az álmot, lépegetek előre az irányába, majd néha vissza, távolodva tőle, néha előveszem, rámosolygok, máskor mélyre elrejtem egy nem létező fiókba, hadd porosodjon ott.... Tovább »